Eur�pa fogalma:

Ter�lete: 10 400 000km2 (2. legkisebb kontinens) nem �n�ll� kontinens

N�pess�ge: 700 000 000f� (3. legn�pesebb kontinens)

Hat�rai: Keleten: Ur�l- hg., Ur�l foly�, Kaszpi-tenger,  �szakon: Jeges-tenger, �szaki-tenger,  Nyugaton: atlanti �ce�n, D�len (Gibralt�ri-szoros), F�ldk�zi-tenger, D�l Keleten: Kauk�zus, Fekete-tenger (Boszporosz)

N�v eredete: a, Hom�rosz szerint eredetileg k�z�p/eg�sz G�r�gorsz�got h�vt�k �gy, ie. 500-t�l �szak is Eur�pa eur�sz (sz�les) + opsz (arc�) szavak �sszet�tel�b�l ered Vagy: Europ� mitol�giai alak nev�b�l (Zeus rabolja el bika alakban)

B, K�z�p-keleti s�mi (zsid�) eredet� sz�: ereb (naplemente)

Eur�pa orsz�gai: (48db)

I.                     Klasszikus eur�painak nevezett orsz�gok

II.                   Eur�pai �llam, de �zsi�ba ny�l� orsz�g: T�r�korsz�g, Oroszorsz�g

III.                 F�ldrajzilag �zsi�ban vannak, de t�rt�nelm�k Eur�p�hoz k�t�dik

Eur�pa r�gi�i:

I.                     Nyugat Eur�pa: 1. Brit szigetek,  2. Francia r�gi� (Franciaorsz�g, Monaco),  3. Benelux �llamok (Belgium, Hollandia, Luxemburg)

      II. K�z�p Eur�pa: 1. n�met nyelvter�let orsz�gai, 2. „visegr�di n�gyek”, 3. Szlov�nia

     III. D�l Eur�pa: 1. Appeninni f�lsziget,  2. M�lta,  3. Ib�riai- f�lsziget

     IV.         Kelet Eur�pa

V.                   �szak Eur�pa: 1. Skandin�via,  2. Balti �llamok

Ember t�pusok: mediterr�n t�pus, Alpi t�pus, �szaki t�pus, Kelet balti t�pus, Din�ri t�pus �s Eur�pa t�bbi ter�let�n kevert ember t�pusok

Eur�p�n k�v�li ter�letek: D�nia: Gr�nland, Fer�er-szigetek,  Hollandia: Aruba, Holland Antill�k (Karib tengeren), Portug�lia: Madeira, Azori-szk.,  Spanyolorsz�g: Kan�ri-szigetek,  Centa, Mellilla, Ciprus: DNY �zsi�ban

Eur�pa term�szetf�ldrajza:

Ter�lete: 10 400 000km2 (2. legkisebb kontinens) nem �n�ll� kontinens

�-D kiterjed�se: 5560km, K-Ny kiterjed�s: 3860km

Hat�rai: Keleten: Ur�l- hg., Ur�l foly�, Kaszpi-tenger,  �szakon: Jeges-tenger, �szaki-tenger,  Nyugaton: atlanti �ce�n,  D�len (Gibralt�ri-szoros), F�ldk�zi-tenger,  D�l Keleten: Kauk�zus, Fekete-tenger (Boszporosz)

Partvonala: k�zleked�s szempontj�b�l ide�lis: sok sziget, f�lsziget. Tagolt, leghosszabb partvonal a vil�gon

Domborzata: f�gg�legesen tagolt, hegyvonulatok Ny-K ir�ny�ak, emiatt j�l �rv�nyes�lnek az �ce�ni hat�sok, �vmilli�k sor�n fejl�d�tt ki, de csak a jelenkorban �rte el mostani form�j�t. Kett�s arculat� kontinens: k�zponti �s keleti r�sze s�ks�g, NY r�ghegys�gek, dombs�gok, l�nchegys�gek. Legmagasabb pontja: Mont Blanc (FR) 4807m

�ghajlat: - mediterr�n (D),  �ce�ni (NY)-> K fel�: Nedves kontinent�lis-> sz�raz kontinent�lis, Szubartikus (�), hegyvid�ki (hegyvid�keken a tengerszint szerint)

�ghajlata v�ltozatos, hidegebb lenne, de az �szak atlanti �raml�s felmeleg�ti a NY partvonal ment�n.

�l�vil�g: term�szetes n�v�ny takar�ja �s talaja az �ghajlatt�l f�gg. Mediterr�n ter�leteken: kem�nylomb� erd�, citrus f�l�k; � Eur�pa: tajga; K: Sztyepp�k.

�llatvil�ga: nem t�l gazdag a fajokban (szarvas f�l�k, vaddiszn� stb.), de Gibralt�rn�l majmok is �lnek (sir�ly, sas, g�lya stb.)

V�zrajz:

foly�k: kontinens m�rete miatt nem alakultak ki nagyobb folyamok, Atlanti-�ce�nba illetve mell�k tengereibe �mlenek. T�lcs�rtorkolat�ak az Atlanti-�ce�nba (� �s NY), delta torkolat�ak a Fekete tengerbe illetve F�ldk�zi- tengerbe �mlenek. Leghosszabb foly�: Volga 3531m (Kaszpi-t be)

tavak: legnagyobb r�sz�k j�gkorszak ut�n keletkezett. Legnagyobb: Ladoga t�, Onyega t�; Alpokban: gleccser tavak; DK Eur�p�ban s�s tavak.

Mesters�ges tavak (v�zt�roz�k), foly�k=csatorn�k.

Az Eur�pai Uni� T�rt�nete (1950-2004)

1. Kialakul�s�nak okai: az USA (�s a Szovjetuni�) gazdas�gi, katonai �s politikai befoly�s�nak cs�kkent�se. Eur�pa b�k�s egyes�t�s�nek gondolat�t Victor Hugo (XIX. Sz.) Eur�pai egyes�lt �llamok gondolata.

Az integr�ci� okai: integr�ci�: egyes�t�s, Eur�pa politikai �s gazdas�gi �sszefog�sa, II. vil�gh�bor� ut�n �jra �led Eur�pa egyes�t�s�nek fogalma. Politikai ok: Eur�pa nagy r�sze ekkor az USA illetve Szovjet fennhat�s�g alatt �llt, a francia-n�met megb�k�l�s c�lja egy �jabb h�bor� megakad�lyoz�sa volt. Gazdas�gi ok: hat�rvonalak akad�lyozz�k a t�ke �s a munkaer� szabad �raml�s�t, illetve a nemzetk�zi kereskedelmet (f�ldrajzi okok is voltak). Nyugat Eur�pai �llamok k�zels�ge, h�bor�k alatt is voltak ipari kapcsolatok k�z�tt�k. Eur�pai term�keknek versenyk�pesnek kell lennie az USA term�keivel szemben -> eur�pai t�megtermel�s-> egy orsz�gban nem lehet az �sszes�t �rt�kes�teni (eladni), ez�rt �j felvev� piacra van sz�ks�g. Versenyk�pess�g �rdek�ben kutat�sra, fejleszt�sre van sz�ks�g-> erre egy kis orsz�g nem k�pes (p�nzhi�ny miatt)

Az integr�ci� els� szervezetei: �rtelmi szerz�je Jean Monnet (k�zgazd�sz), terve: francia, n�met sz�nb�ny�szatot, vas- �s ac�ltermel�st nemzetk�zi ellen�rz�s al�vonni (n�met hadiipar ellen�rz�se, egy �jabb h�bor� megakad�lyoz�sa). Monnet terv�t Robert Schumann (francia k�l�gyminiszter) hozza nyilv�noss�gra 1950. m�jus 9-�n. 1951. �prilis 18-�n l�tre j�n a Mont�nuni�= Eur�pai Sz�n �s Ac�l K�z�ss�g, melyet 6 orsz�g �r al�: Franciaorsz�g, NSZK, Olaszorsz�g �s a BENELUX �llamok. 2002. j�lius 23-�n megsz�nik,mert le�r az 50 �vre k�t�tt szerz�d�s

Tov�bbi egy�tt m�k�d�sek j�nnek l�tre az 1950-es �vekben az USA gazdas�gi politik�ja ellen. R�mai szerz�d�sek: 1957. m�rcius 25-�n a 6 eur�pai orsz�g megalap�tja az Eur�pai Gazdas�gi K�z�ss�g (EGK)-t, ezzel egyid�ben l�tre j�n az Euatom is az eur�pai atomenergia b�k�sfelhaszn�l�sa c�lj�b�l. 1958. janu�r 1-t�l l�p �letbe.

EGK c�ljai:

v       v�muni� l�tre hoz�sa

v       K�z�s politika kialak�t�sa pl: k�z�s agr�rpolitika

v       4 szabads�g elv�nek megval�s�t�sa: az �r�, a t�ke, a szolg�ltat�sok �s az emberek szabad �raml�sa a tag�llamok k�z�tt

v       K�z�ss�g b�v�t�se

v       A legjobb integr�ci�s forma l�tre hoz�sa: nemzetek Eur�p�ja (=az �llamokat meg kell tartani az uni�n bel�l) vagy nemzetek feletti Eur�pa (=nemzetek az �n�ll�s�g 1 r�sz�t fel kell adniuk �s r�b�zniuk egy k�z�s int�zm�ny rendszerre)

v       Kijel�lt�k c�ljaikat:  k�z�s piac l�tre hoz�sa 1993-ig, k�zetkez� �vtizedekben a c�lok megval�sul�sa

2. Az integr�ci� 1990-ig

-1967 az egys�ges �rt�k t�blet ad�= �FA bevezet�se

-1967-ben a Mont�nuni�t, EGK-t �s az euatomot egyes�ti int�zm�nyeit, de �n�ll�s�gukat meg�rzik= Eur�pai K�z�ss�gek (EK). K�s�bb a Mont�nuni� �s az Euatom jelent�s�ge cs�kken . -1968-ra megval�sul a v�muni�: megsz�ntek a k�z�ss�gen bel�li v�mok, de a k�z�ss�gen k�v�li �llamoknak k�ls� v�mokat (ez h�tr�nyos) vezetnek be. Az USA �s Jap�n le�nyv�llalatokat hoz l�tre az EGK-n bel�l, �gy nem vonatkoznak r�juk a k�ls� v�mok (pl: Ford, Toyota, Suzuki, Nissan) illetve �letbe l�pett a k�z�s mez�gazdas�gi politika.

-1970-ben l�tre j�tt az Eur�pai Politikai Egy�ttm�k�d�s, melynek c�lja: k�z�s eur�pai k�lpolitika l�tre hoz�sa, azaz a politikai d�nt�sekkor hangolj�k �ssze a v�lem�ny�ket a tag�llamok-> rendszeress� v�lnak a k�l�gyminiszteri tal�lkoz�sok.

-1973-ban az EK els� b�v�t�se: �rorsz�g(legelmaradottabb-> EK �j c�lja: region�lis k�l�nbs�gek enyh�t�se, elmaradottabb ter�letek felz�rk�ztat�sa), D�nia �s Nagy-Britannia, aki nem szeretett volna politikai egy�ttm�k�d�sben r�szt venni, csak kereskedelmi egy�ttm�k�d�st-> 1960-ban l�tre hozta az EFTA –t az Eur�pai Szabad Kereskedelmi T�rsul�st(EK k�v�li Ny eur�pai orsz�gokat t�m�r�t, az EK ellen j�tt l�tre, de Nagy-Britannia csatlakoz�sa ut�n beolvadt)

-1973-ban kit�r az olajv�lls�g, k�vetkezm�nyei: Eur�pa rossz gazdas�gi helyzetbe ker�l, integr�ci� lelassul, USA �s Jap�n alkalmazkod�sa miatt egyre nagyobb technikai f�l�nybe ker�lnek, l�tre j�n az Eur�pai Monet�ris rendszer (ECU)-> 1. l�p�s a p�nz�gyi uni� ir�ny�ba

-1981-ben csatlakozott G�r�gorsz�g fejletlen orsz�g, t�l gyors volt a felv�tel)

-1986-ban felveszik Spanyolorsz�got �s Portug�li�t

-1985-ben kiadt�k a Feh�r K�nyvet Br�sszelben, amely 300 strat�giai int�zked�st tartalmaz, c�lja az egys�ges bels� piac l�tre hoz�sa, a c�lkit�z�sek nagy r�sze 1994-re teljes�l

-1986-ban elfogadj�k az Egys�ges Eur�pai Okm�nyt: m�dos�tott�k a r�mai szerz�d�st, c�lja az egys�ges bels� piac.

-Schengeni egyezm�nyek: (Schengen egy Luxemburgi falu francia, n�met, luxemburgi hat�ron fekszik)

1. egyezm�ny: 1985: NSZK, Franciaorsz�g, BENELUX �llamok �rj�k al�, l�nyege: elt�r�lt�k a tag�llamok k�z�tti �tlev�l ellen�rz�st (tengeri, sz�razf�ldi, reptereken), k�ls�hat�rokon fokozz�k az ellen�rz�st

2. egyezm�ny: 1990 b�v�tett�k az 1. egyezm�nyt

-1995 Ausztria csatlakozik

-1996-ban az 5 skandin�v �llam (Norv�gia �s Izland nem EU tag)

Jelenleg csak Nagy-Britannia �s �rorsz�g nem tagja

Schengeni inform�ci�s rendszer: olyan sz�m�t�g�pes adatb�zis, amellyel a k�ls�hat�rokon ellen�rzik a bel�p� szem�lyi azonoss�g�t.

3. Integr�ci� a XX. sz�zad v�g�n

-1990-es �vek elej�n 4 orsz�g jelentkezik felv�telre: Ausztria, Finnorsz�g, Sv�dorsz�g, Norv�gia (mint 1973-ban most is n�pszavaz�son utas�tj�k el)

- Maastrichti szerz�d�s(1991): a tag�llamok vezet�i megegyeznek az Eur�pai Uni� l�tre hoz�s�r�l, a szerz�d�s 1992-ben �rt�k al�, 1993 l�pett �letbe.

tartalma: sokkal intenz�vebb egy�ttm�k�d�st hoztak l�tre mint eddig, EU- politikai fogalom, uni�s �llampolg�rs�g bevezet�se, k�z�ss�gi szinten csak olyan dologr�l d�ntenek, amelyet orsz�gon bel�l nem lehet megoldani, az Eur�pai Gazdas�gi �s P�nz�gyi Uni� = European Monetary Union (EMU) megtervez�se

EU pill�rei(3 egy�ttm�k�d�si forma)

1. pill�r: Eur�pai Sz�n �s Ac�l K�z�ss�g (�SZAK)+ EK (volt EGK) + Euatom: az EK �s az Euatom �s az EU egym�st�l k�l�n is m�k�dik, EU nem olvasztja be ezeket a szervezeteket

2. pill�r: K�z�s k�l- �s biztons�gpolitika: k�lpolitikai l�p�sek �sszehangol�sa, k�l�gyminiszterek k�z�sen d�ntenek

3. pill�r: Rend�rs�gi �s b�n�gyi egy�ttm�k�d�s: rend�rs�gi, b�n�gyi �s bev�ndorl�si �gyekben a tag�llamok t�j�koztatj�k egym�st

-1995-ben felveszik Ausztri�t, Finnorsz�got �s Sv�dorsz�got, mert fejlett �llamok �s m�r el�tte is egy�tt m�k�dtek a k�z�ss�ggel -> tagok sz�ma 6r�l 16re n�tt

-1994-ben l�tre j�n az EGT= Eur�pai Gazdas�gi T�rs�g (EK �s EFTA)

K�z�p Eur�pai tagjel�ltek az 1990-es �vekben:

- rendszerv�lt�s: szocialista gazdas�g-> piacgazdas�g

- egy p�rt rendszer-> demokr�cia

- de m�g nem voltak felk�sz�lve a csatlakoz�sra: gyors politikai reformok: gazdas�gi �s t�rsadalmi probl�m�k kialakul�sa

-NDK 1990-ben csatlakozik (elmaradott-> nagy �sszeg� t�mogat�st kap)

-1991-ben t�rsul�si szerz�d�st k�t Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Csehorsz�g, Szlov�kia: Eur�pai Meg�llapod�sok, melynek c�ljai: kereskedelmi egy�ttm�k�d�s fejleszt�se, intenz�v politikai egy�ttm�k�d�s, jogrendszer �sszehangol�sa, k�s�bb a t�bbi volt szocialista �llammal is megk�tik

- Koppenh�gai krit�riumok: 1993-ra fogadj�k �ket el

krit�riumok azok a politikai, gazdas�gi, jogi �s int�zm�nyi felt�telek, amelyeket a jel�lteknek teljes�teni�k kell, hogy felvegy�k �ket: tagjel�ltnek demokratikusnak kell lennie, ahol tiszteletben tartj�k az emberi jogokat.

jelent�s�g�k: tag�llamoknak egy�rtelm�v� v�lnak a tags�g felt�telei, egyet�rtenek a b�v�t�ssel, t�rgyal�sok 1993 ut�n kezd�dnek.

1997-ben Koppenh�g�i krit�riumoknak legjobban megfelel� orsz�gokat az 1. k�rbe sorolt�k: Magyarorsz�g, Lengyelorsz�g, Csehorsz�g, Szlov�nia, Ciprus �s �sztorsz�g-> 1998-ban kezdt�k a csatlakoz�si t�rgyal�sokat.

a t�bbiek a 2. k�rben 2000-ben kezdt�k a t�rgyal�sokat

4. Az integr�ci� a XXI. sz�zadban:

- gazdas�gi �s politikai integr�ci� elm�ly�t�se,  int�zm�ny reformok el�k�sz�t�se,  b�v�t�s menete

- Nizzai szerz�d�s (2000)

c�lkit�z�sek: tag�llamok megegyez�s�nek el�seg�t�se, d�nt�shozatal meggyors�t�sa(minden �v tavasz�n pontos�tj�k a feladatokat illetve m�dos�tanak), EU hat�konys�g�nak n�vel�se (int�zm�ny reform el� k�sz�t�se, �j int�zm�nyek l�tre hoz�sa), d�nt�ttek az EU k�z�p eur�pai b�v�t�s�r�l (13 jel�lt): azt veszik f�l el�sz�r, aki a legjobban megfelel a Koppenh�ga-i krit�riumoknak, megneveztek 10 orsz�got, amely 2004-ben csatlakozik illetve Bulg�ria �s Rom�nia 2007-ben, 2010-re az EU lesz a vil�g versenyk�pesebb �s tud�slap� gazdas�ga.

Koppenh�gai cs�cstal�lkoz�(2002 december): tagjel�ltek �s a tag�llamok vezet�inek tal�lkoz�ja, megegyeznek a b�v�t�sr�l. 42 milli�rd eur�t aj�nlottak fel a tagjel�lteknek (kamu). 10 orsz�g sz�m�ra lez�rultak a csatlakoz�si t�rgyal�sok, 2003-ban mindegyik orsz�gban n�pszavaz�son fogadt�k el (visegr�di n�gyek, Szlov�nia, 3 balti �llam, 2 szigetorsz�g)

-2003 m�jus�ban, Ath�nban az Akropoliszon al��rj�k a szerz�d�st (Megyesi)

-2004. m�jus elsej�n csatlakoztak ->25 tag�llam

-1993-2002: Koppenh�g�t�l Koppenh�g�ig

Euhadtest(2000-2003) �n�ll� hadsereg a NATO �s az USA befoly�sa ellen, EU politikai s�ly�nak n�vel�se. USA javaslat�ra nem csak EU tag orsz�gok, hanem NATO tag orsz�gok is r�szt vehettek benne. Orsz�gok felaj�nl�s�b�l.

C�ljai: Term�szeti katasztr�f�k, politikai v�ls�g est�n lakoss�g seg�t�se, v�ls�g helyzetben b�keteremt� beavatkoz�s, b�kefenntart�s

EU jelk�pei: EU z�szl�: 1986 m�jus 29-�n vont�k fel el�sz�r Br�sszelben az Eur�pai K�zpont el�tt

EU himnusz: Beethoven IX. szimf�nia:�r�m�da,el�sz�r a z�szl�val egy id�ben

hivatalos �nnep: m�jus 9. Schumann nap, Eur�pa nap

Jel mondat: Egys�g a sok f�les�gben. 2 folyamat jelzi a b�v�t�st �s az integr�ci�t

Eur�: 1999-t�l, 2001. janu�r 1-�n vezett�k be 12 orsz�gban =eur�z�na.