Georg Simon Ohm

Ifj�k�nt �rte 1789-ben a francia forradalom. 1793-ban apj�ra r�fogt�k, hogy arisztokrata, �s kiv�gezt�k. A 18 �ves fiatalemberre, aki k�l�nben meg volt gy�z�dve a forradalom helyess�g�r�l, e sz�rny� csap�s b�n�t�lag hatott, elvesztette �rdekl�d�s�t minden ir�nt. A letargikus �llapotb�l Rousseau botanikai levelei �s a r�mai k�lt�k (Horatius) olvas�sa szabad�totta ki. 1796-ban megismerkedett Julie Caronnal, akit feles�g�l szemelt ki. A h�zass�ghoz azonban �ll�sra volt sz�ks�ge, az�rt Lyonban mag�ntan�t�ssal kezdett foglalkozni, majd 1802-ben Bourg-en-Bresse v�rosban a ker�leti k�zponti iskola fizikatan�ra lett.

Ebben az �vben, Lyonban kinyomatta a szerencsej�t�kok �j elm�let�r�l sz�l� k�nyv�t, ami annyira megtetszett Lalande �s Delambre matematikusoknak, hogy 1805-ben P�rizsba h�vt�k az �cole Polytechnique repet�tor�nak. Itt volt a fizika professzora 1809-t�l. 1824-ben megkapta a Coll�ge de France k�s�rleti fizikai tansz�k�t. Hossz� id�n �t ell�tta a francia koll�giumok sz�mvev�i hivatal�t is. Utols� �veiben eg�szs�ge nagyon megromlott, �s tudom�nyos �rdekl�d�se is megcsappant. 1836-ban t�d�baj�nak gy�gy�t�s�ra Marseille-be utazott. Itt �rte a hal�l. Fejf�j�ra k�vetkez�ket �rt�k: Amilyen nagy, �ppolyan j� �s egyszer� volt.

Amp�re a munk�ss�g�val tulajdonk�pp egy �j tudom�ny�gat teremtett: az elektrodinamik�t. 1820-ban fedezte fel, hogy az egyir�ny� �ramok vonzz�k, az ellenkez� ir�ny�ak pedig tasz�tj�k egym�st. K�s�bb kimutatta a nem p�rhuzamos �ramok k�lcs�nhat�s�t is. E jelens�gekre vonatkoz� szellemes k�s�rletei alapj�n levezette az elektrodinamika egyik alapt�rv�ny�t, amely szerint az elemi �ramok vonz�sa vagy tasz�t�sa egyenesen ar�nyos az �ramelemeken �tfoly� �ramok er�ss�g�vel, �s ford�tottan ar�nyos a k�zt�k lev� t�vols�g n�gyzet�vel, valamint f�gg a k�t �ramelem �ltal bez�rt sz�gt�l. Az elektromos �ram �s az �ltala keltett m�gneses t�r er�ss�ge k�z�tt fenn�ll� �sszef�gg�s az �n. Amp�re-f�le gerjeszt�si t�rv�ny.

Ugyancsak a nev�t viseli az Amp�re-f�le balk�z-(vagy �sz�-) szab�ly, amely a vezet� �rama �ltal keltett m�gneses t�r ir�ny�t hat�rozza meg. A t�rv�nyek felfedez�se miatt m�lt�n nevezik Amp�re-t az elektrodinamika Newtonj�nak. Az elektrodinamika sz�t is � haszn�lta el�sz�r 1820-ban. Tov�bb� az � nev�hez f�z�dik az elektrom�gnes f�ltal�l�sa is.

1820 el�tt m�g csak az ac�l m�gnest �s a m�gnesvas�rcet ismert�k. Azonban 1820-ban Oersted �rdekes k�s�rletekkel sz�rakoztatta tud�st�rsait �s bar�tait. Ek�zben �szrevette, hogyha �ramj�rta vezet�t tart az ir�nyt�, k�zel�be akkor az ir�nyt� kit�r�l eredeti ir�ny�b�l. Ezut�n hossz� h�napokon kereszt�l pr�b�lta megmagyar�zni a jelens�get, de nem tudta! A vezet� �nmag�ban nem vonzotta, �s nem is tasz�totta a m�gnest�t. V�g�l magyar�zat n�lk�l kezdte el publik�lni a k�s�rleteit.

Amp�re nem csak matematikus, fizikus volt, hanem k�mikus is: az els�k egyike volt, akik megk�l�nb�ztett�k az atomokat �s a molekul�kat. 1814-ben Avogadrot�l f�ggetlen�l kidolgozta azt a t�rv�nyt, amit Avogadro-Amp�re t�rv�nynek is nevez�nk. Ez a t�rv�ny kimondja, hogy minden azonos nyom�s� �s t�rfogat� g�z ugyanannyi r�szecsk�t tartalmaz. Ezen k�v�l Amp�re kidolgozott t�bb k�s�rletez�si elj�r�st �s feltal�lt t�bb m�r�m�szert is. Az � nev�hez f�z�dik a galvanom�ter, az elektromos t�v�r� �s az elektrom�gnes feltal�l�sa. �lete v�ge fel� elkezdett a tudom�nyok filoz�fi�ja ut�n �rdekl�dni.

A galv�nelemek felfedez�se

A galv�nelem kifejez�s Luigi Galvani (1737-1798) olasz anat�mia professzor nev�b�l sz�rmazik. T�rt�nt ugyanis Bologn�ban, 1790-ben, hogy Galvani feles�ge n�th�s lett �s az orvosa b�kacombb�l k�sz�lt er�s�t� h�slevest �rt el� sz�m�ra. A b�k�k ny�z�sa sor�n azt tapasztalt�k, hogy a combok �sszer�ndultak, amint a szik�vel hozz��rtek �s a k�zelben egy d�rzselektronos g�pet m�k�dtettek. Galvani tov�bbi k�s�rleteket is v�gzett, �m a jelens�get t�vesen egyfajta �llati elektromoss�gnak tartotta.

1791-ben Galvani k�zz� tette megfigyel�seit, �gy a kor sz�mos tud�sa figyelt fel az �rdekes jelens�gre. A paviai egyetem professzora Alessandro Volta (1745-1827) is elv�gezte a k�s�rleteket, majd egy 1792-ben �rt level�ben r�mutatott arra, hogy a jelens�g csak akkor megy v�gbe, ha k�t k�l�nb�z� f�m �rintkezik a b�kacombbal.
Volta sok k�s�rletet v�gzett, amelynek nyom�n meg�p�tette az els� egyen�ram� �ramforr�st, a r�la elnevezett galv�nelemet a Volta-oszlopot. A Volta-oszlop egym�sra helyezett r�zlemezekb�l, savval �titatott pap�rb�l vagy text�li�b�l �s r�zlemezekb�l �ll. Hasonl�an egy rakott palacsint�hoz.

A Volta-oszlop nagy lend�letet adott az elektromoss�ggal kapcsolatos k�s�rleteknek, �gy hamarosan lehet�v� v�lt az els� v�zbont�s elektrol�zissel.