B�k�scsaba

�  Ter�lete:

Belter�let: 2610ha

K�lter�let: 20056ha

Lakoss�g: 66617f� (2000-ben m�rt adatok alapj�n)

�  T�rt�nete:

A helys�g eredet�re vonatkoz�an h�rom elm�let l�tezik:

-1. a szlov�k „zsaba” (b�ka) sz� v�ltozata. Ezt a nevet a XVIII. sz�zad elej�n �rkez� �jratelep�t�k adt�k.

-2. a n�v a „csoban” (p�sztor, guly�s) szlov�k sz�b�l ered.

-3. a honfoglal� magyarok Csaba nemzets�ge telepedett meg ezen a vid�ken.

Az 1332-1337. �vi p�pai tizedjegyz�k m�r egyh�zas telep�l�sk�nt eml�ti. A moh�csi v�szt k�vet� eln�ptelened�s a t�r�k ki�z�se idej�n v�lik teljess�. Az 1711-es szatm�ri b�ke ut�n �jj�alakult a megye. �j f�ldesura - Harruckern J�nos Gy�rgy - vezet�s�vel 1718-ban t�bb tucat jobb�gy csal�d �rkezett a Felvid�kr�l. 1745 tavasz�n elkezd�d�tt az evang�likus „kistemplom” �p�t�se. A „nagytemplomot” 1824. j�nius 29-�n szentelt�k f�l.

B�k�scsaba telep�l�sszerkezete a XIX. sz�zad elej�re v�lt v�glegess�. 1777-ben elk�sz�lt az �l�v�z-csatorna a Rom�ni�ba t�rt�n� fasz�ll�t�s, m�sr�szt a csabai �s b�k�si szennyv�z elvezet�s�nek biztos�t�sa �rdek�ben. Vasutat 1858-ban kapott a telep�l�s, 1870-ben l�trej�tt az Alf�ld-Fiume vas�tp�lya.

A ’80-as ’90-es �vekben a D�l Alf�ld�n - �gy Csab�n is - agr�rszocialista mozgalom szervez�d�tt. �chim L. Andr�s 1906-ban megalap�totta a Magyarorsz�gi F�ggetlen Szocialista Parasztp�rtot. Hajt�vad�szat indult ellene politikai n�zetei miatt. 1911. m�jus 14-�n lak�s�n a k�t Zsilinszky-fi� l�tte meg, hal�l�t az orvosi ell�t�s hi�nya okozta / nem engedte mag�t gy�gykezelni /.

A malomipar az 1870-es �vekben telep�lt be B�k�scsab�ra. Az 1888. �vi �rv�z ut�n a v�rost k�r�l�lel� v�d�g�tat �p�tettek. A sz�zadfordul�n m�r neves tanint�zm�nyekkel b�szk�lkedhetett a telep�l�s. 1904-ben megkezdte m�k�d�s�t a Villamosm�, illetve a Csab�n gy�rtott �s szabadalmaztatott, orsz�gos h�r�v� v�lt tet�cser�p el��ll�t�sa.

Az I. vil�gh�bor� ut�n, 1918-ban rendezett tan�cs� v�ross� v�lt. A megsz�ll� rom�n hadsereg majdnem egy �vig uralta a telep�l�st, am�g el nem d�lt, hogy Trianon ut�n B�k�scsaba Magyarorsz�g r�sze maradt.

A II. vil�gh�bor�ban az 1944. szeptember 21-�n bek�vetkezett bomb�z�s s�lyos k�rokat okozott a M�V-�llom�s ter�let�n �s a polg�ri lak�h�zak k�z�tt is.

1950-t�l megyesz�khely lett, de a lev�lt�r, a k�rh�z, a b�r�s�g, az �gy�szs�g tov�bbra is Gyul�n maradt. A v�ros �let�t megbolyd�totta a 1946-48-as magyar-csehszlov�k lakoss�gcsere. T�lm�retezett lak�telepek j�ttek l�tre. A tan�csrendszert 1990 okt�ber�ben �nkorm�nyzatis�g v�ltotta fel. B�k�scsaba 1991 �ta megyei jog� v�ros.

�  Idegenforgalom, l�tnival�k:

A v�rosk�zpontban a Kossuth-t�r sarkain �ll� h�rom templom m�r messzir�l mag�ra vonzza a tekintetet. A v�rosh�za homlokzat�t Ybl Mikl�s tervezte, az udvarbels� m�lt� helysz�nt ad a V�rosh�zi Est�k c�m� rendezv�nysorozatnak. A XIX. sz�zadot id�zi a Fiume Sz�ll� �s a J�kai Sz�nh�z �p�lete. A szlov�k n�p �p�t�szeti hagyom�nyait �rzik a B�k�si �ti h�zak �s a szlov�k t�jh�z. A Gyulai �ton kapott helyet a korabeli sz�lmalom �s uradalmi �p�let, melyek ma a Gabonam�zeum l�tv�nyoss�gai k�z� tartoznak. Remek strandol�si lehet�s�get k�n�l az �rp�d f�rd�. M�g a Gyulai �ton tal�lhat� a Munk�csy Mih�ly M�zeum �s Eml�kh�z. Kit�n� helysz�n sportrendezv�nyek rendez�s�re a B�k�scsabai v�rosi Sportcsarnok, j� p�lda r� a 2004-es 6. n�i K�zilabda Eur�pa Bajnoks�g.

�  Testv�rv�rosi kapcsolatok:

B�k�scsab�nak �t testv�rv�rosa van: a finnorsz�gi Mikkeli, a rom�niai Sz�kelyudvarhely �s Bel�nyes, a szlov�kiai Trencs�n �s a Szerbia-montenegr�i Nagybecskerek. Testv�rv�rosi meg�llapod�s n�lk�l is igen j� a kapcsolatunk alakult ki a lengyelorsz�gi Czestochowa �s Tarnovskie Gory, a n�met Wittenberg, az osztr�k Schenfelden �s az ukr�n Ungv�r v�ros�val.